Mitől feszül be a vállam valójában?

Mitől feszül be a vállam? - Alexander-teckhnikaKevés zenész él a földön, aki ne ismerné azt az érzést, amikor nyaka vagy vállai befeszülnek, merevvé, fájdalmassá válnak. Ez a jelenség leggyakrabban a csuklyásizom területén tapasztalható és sokszor a karok mozgáskorlátozásával jár.

De milyen okok is húzódnak valójában a probléma mögött és mi a hosszútávú, konstruktív megoldás a nemkívánatos feszültség megszüntetésére?

Az egészséges embergyerek élete első 2 évében óriási mértékű és tempójú mozgásfejlődés történik. A kisbaba, aki a születése utáni hónapokat fekve tölti, fél éves kora körül fölül, mászik, pár hónappal később föláll, majd elindul, guggol, tárgyakat mozgat és a kedvencem, amikor megpróbálja az első ugrásokat. Ekkor még a gyerek feje óriási a testéhez képest, kb. a teljes testtömege negyede.

Ez az én esetemben most azt jelentené, hogy 13 kg súlyt kell navigálnom a gerincem csúcsán, egész nap. (És most kiszámoltad, hogy hány kg vagyok?)

Ugye nem gondoljuk, hogy a babák rettentő erős izomzatuk és folyamatosan tónusban tartott pocakjuk segítségével mozognak olyan hatékonyan?

Jó, de akkor mitől?

Ami minden egészséges babára jellemző, hogy a fejét tökéletesen egyensúlyozza a gerince tetején és ebben az egész szervezete úgy vesz részt, hogy ez nem okozza neki azt a feszültséget, amit sok izmos felnőtt az egyenes tartással kapcsol össze.

A hányattatások akkor kezdődnek, amikor már nem kell ennyi energiát szánnunk arra, hogy fejünket a helyén kezeljük, mert akkor sem borulunk fel, ha egész nap lógatjuk vagy pont ellenkezőleg, inkább hátrafeszítjük.

Mitől feszül be a vállam? - Alexander-teckhnika

A fej súlya egy felnőtt esetében is meglepően nagy, kb. 5-7 kg. Ha ez a görögdinnye nagyságú testrész kibillen egyensúlyi helyzetéből, akkor az összes nyakizom kompenzálni kezd, a csuklyásizom azonnal megfeszül. Ez a felborult egyensúly kihat a  gerincünkre, koordinációnkra, légzésünkre, hangunkra, belső szerveink működésére, a figyelmünk minőségére és a közérzetünkre is.

A csuklyásizom és a többi nyakizom tónusa nagymértékben függ tehát a fej helyzetétől.

De miért nem tudom annyira megerősíteni izmaimat, hogy a fejem a helyén maradjon?

A 20. század egyik nagy átverése, hogy elhitette velünk, hogy csupán az izomzatunk erősítésével testhasználatunk megjavítható és ez az állapot fenn is tartható.

Ez a nézet rettentő távol áll az igazságtól.

Az összerezzenési reakció

Amikor sétálsz a tavaszi napsütésben és hirtelen dudál egy autó, összerezzensz. Minden váratlan hatásra így reagálunk, ez egy reflex, amit nem tudunk kikapcsolni.

IIyenkor pislogunk, fejünket behúzzuk, vállainkat megemeljük, a karok merevvé válnak, a hasizmok rövidülnek, a légzés leáll majd  felgyorsul és a térdek megfeszülnek. Ennek a reakciónak evólúciósan fontos funkciója van, ilyenkor ugyanis átmenetileg erősebbek és éberebbek leszünk.

Ez a stratégia szuperül működik, ha mondjuk egy égő épületből kell menekülni, de ha a lámpaláztól kerülsz hasonló állapotba és kocertet kell adni, akkor ez már nem fog a javadra válni.

A lámpaláz az összerezzenési reakcióhoz nagyon hasonló tünetekkel jár, csak lassabban és fokozatosabban alakul ki, mint amikor váratlanul nyakon öntenek egy vödör hideg vízzel. A sok adrenalintól meg nehéz szabadon és pontosan játszani.

Ha szorongsz a tanárodtól vagy a saját teljesítményedtől, ha a próba előtt kapsz egy rossz hírt, vagy ha csak egyszerűen befékez a buszsofőr és te nem vagy rá felkészülve, biztos lehetsz benne, hogy a fejed nem marad a gerinced csúcsán, bármilyen komoly és tudományosan felépített izomzattal is bírsz és ez a kibillent egyensúly azonnal hatással lesz az egész pszichofizikai működésedre. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt legtöbbször észre sem vesszük és jóval a stresszhelyzet után is ebben a kényszertartásban maradunk, a feszültségmentes létezés esélyeit nullára csökkentve.

Ha belátod, hogy ezt az egyensúlyt képtelenség folyamatosan fenntartani, hiszen mindig lesznek kellemetlen vagy váratlan helyzetek az életedben, akkor már csak az a logikus kérdés, hogy hogyan teremtheted újra azt az állapotot, amikor a fejed a helyén van és a nyakad és a vállad pont annyit csinál, amennyit az adott tevékelység megkíván.

F. M. Alexander több évtizeden át kísérletezett, mire kidolgozta az erre leghatékonyabb megoldást, az Alexander-technikát, amit ha megtanulsz, akkor is veled lesz, amikor zenélsz vagy takarítasz vagy jógázol vagy a barátaiddal beszélgetsz.

A fej-nyak-törzs tudatosan irányított viszonya teheti lehetővé számodra a nyugodtabb és magabiztosabb jelenlétet és a hatékony és feszültségmentes mozgást.

 

– Kepes Juli –